ölelés

Az utóbbi időben megfigyeltem magamon, hogy gyakorlatilag a semmiből is képes vagyok olyan idegrohamokra, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy valami nem okés legbelül, sőt ki is mondhatom nyugodtan, nem vagyok épp a legboldogabb periódusomban. Úgyhogy nekiálltam és körülnéztem mi az, amivel visszanyerhetem az egyensúlyomat, és újra boldog (anya) lehetek.

Igen, fáradt vagyok. Igen, ma éjjel sem aludtam sokat. Igen, többnyire az ovi, suli, különóra, bolt, posta, konyha, gyerekszoba köreit futom. Igen van, hogy ötször átgondolom, mit főzzek aznap, mert szeretném, ha mindenkinek jó lenne, egészséges lenne, lenne otthon hozzávaló, és beleférne az időmbe is.

Elegem van. Eltűrtem számtalan dühkitörést, ellenszegülést, „nem kényszeríthetsz”-et és ajtócsapkodást. A legkevésbé sem érzem most úgy, hogy szeretném megölelni… mégis megteszem.