fbpx

HÚSVÉTI SZOKÁSOK A NAGYVILÁGBAN-MINIMAG KITEKINTŐ

HÚSVÉTI SZOKÁSOK A NAGYVILÁGBAN-MINIMAG KITEKINTŐ
Nem számít, hogy a világon hol vagy, (szinte)  minden országban léteznek húsvéti hagyományok. A Minimag kitekintőjében a magyar szokások mellett 9 ország húsvéti hagyományait mutatjuk meg, sőt mi is adunk nektek ajándékot.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, és Jézus feltámadásának, az emberiség megváltásának az ünnepe. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A zsidó vallásban Pészach ünnepe idén az utolsó napja éppen április 4-re esik. Pészach a kivonulás ( elkerülés, szabadság, kovásztalan kenyér, zarándok és a tavasz ünnepe is), amikor az egyiptomi kivonulást ünnepelik a zsidó hagyományokat követők.

Magyarországon a húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyven napos nagyböjttel kezdődik.

Húsvét előtt 1 héttel, Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták.

Húsvétvasárnap , mint a legnagyobb ünnepeken általában: ilyenkor nem főznek az emberek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. Húsvétvasárnap és -hétfőn a böjti tilalom után már ismét lehetett táncolni. Jellegzetes húsvéti ételeket ettek és eszünk ma is országszerte. A húsvéti sonkát, kalácsot, tojást, sőt még a bort is, amit a katolikus hívők szentelni visznek a templomba.

Húsvéthétfő két legnépszerűbb a locsolkodás/öntözés és a tojásfestés. Országszerte húsvét hétfőn elindulnak locsolkodni a legények. A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami a locsolás egykori módjára utal, hiszen gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet, igazán jó móka lehetett :(.

A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversek újabb keletű szokások városon és falun egyaránt, a két világháború között vált fokozatosan általánossá.

A Minimag nevében, mi most ezzel a letölthető színező, és húsvéti játékos gyűjteménnyel szeretnénk nektek Boldog Húsvétot kívánni.

ÉS MI A HELYZET A TÖBBI ORSZÁGBAN?

AMERIKA

Az Egyesült Államokban az ünnepi hagyományok akkor kezdődtek, amikor a Pennsylvaniában letelepedett német bevándorlók magukkal hozták „Osterhase” nevű tojásrakó nyúlról szóló történeteiket.

A gyerekek fészket készítenek, ahová a nyúl berakja a színes tojásokat. Idővel az ország egész területén elterjedt, és kiterjedt a húsvéti reggeli kis ajándékokra is, például csokoládékra és más ünnepi cukorkákra. Végül a húsvéti kosarak helyettesítették a fészkeket, a húsvéti nyuszi pedig a nyulat.

Washingtonban, több mint 130 éve a Fehér Ház ad otthont a húsvéti tojás keresésnek. A fő attrakció  egy színes kemény tojások cipelése, egy nagy kanállal, de még sok más szórakoztató produkció is szerepel a listán, például koncertek, tojásvadászat, sport és kézművesség.

Forrás The New York Times

BERMUDA

Az ünnepség pénteken kezdődik a nagypénteki Sárkány reptető fesztivál, amelyet a helyiek és a látogatók egyaránt élveznek. Az ünnepelni vágyók megmutatják házi készítésű sárkányaikat, gyakran merész geometriai kivitelben. A hétvégén az emberek tőkehalakat és hagyományos forró keresztes zsemlét fogyasztanak. Húsvét vasárnapján pedig a bermudaiak részt vesznek a napkelte-istentiszteleteken, amelyeket a sziget különböző templomaiban tartanak. Egész Bermudát húsvéti liliom és passio virág díszíti.

Forrás: gotobermuda

ANTIGUA, GUATEMALA

A dél-guatemalai Antigua a nagyhét folyamán színes szőnyegekkel borítja utcáit, hogy előkészítsék a nagypénteki felvonulást. A hosszú szőnyegek virágokból, színes fűrészporból, gyümölcsökből, zöldségekből és homokból készülnek. Gyakran olyan jelenetek szerepelnek bennük, amelyek fontosak az őket alkotó művészek számára, a vallástól a maja hagyományokig, a természetig és a guatemalai történelemig.

Forrás: viaventure

MEXIKÓ

A mexikói húsvéti ünnepségek régiónként változnak, és két hétig tartanak: a húsvétot megelőző héten és az azt követő héten. Nagyon vallásos régiókban, mint például a Taxco, a Nagyhét fizikai újrateremtését. Egy másik mexikói hagyomány a Júdások elégetése, amelyben az emberek óriási Papier-mâché Judasokat készítenek és tűzijátékkal robbantják fel őket. Más régiók inkább a visszafogottabb ünnepségeket részesítik előnyben, például egy csendes körmenetet a városon keresztül vagy 12 templom meglátogatását 12 nap alatt.

Forrás: journeymexico

AUSZTRÁLIA

1991-ben a Nyúlmentes Ausztrália kampányt indított a húsvéti nyuszi felváltására a húsvéti macrotis ( bilby)  vagy nyúlfülű szalagot vezették be a nyuszi helyett. Miért a váltás? Ausztráliában a nyulakat széles körben kártevőknek tekintik a növények és a föld elpusztítása miatt. A Huffington Post szerint az édességgyártók húsvétra macrotis csokikat készítenek, a bevételt a veszélyeztetett állatok védelmére fordítják.

OLASZORSZÁG, FIRENZE

Firenzében a helyiek egy 350 éves húsvéti hagyományt ünnepelnek, amelyet Scoppio del Carro néven, vagyis „a szekér robbanása” néven ismerünk.

Tűzijátékokkal teli díszes kocsit vezetnek végig a város utcáin, 15. századi színes jelmezekbe öltözött emberek, egészen a híres Dómig. A firenzei érsek ezután a húsvéti mise alatt meggyújt egy gyutacsot, ami egészen a szekérig vezet, és  bummmm, kezdődik a tűzijáték.

A szokás az első keresztes hadjáratig nyúlik vissza, és a jó termést hivatott biztosítani.

Forrás:visitflorence

FINNORSZÁG

A gyerekek boszorkánynak öltöznek, és csokoládé tojásért esedezve járják az utcákat, színesre festett arccal, sállal a fejük körül, tollakkal díszített fűzfacsokor csomót cipelve. Nyugat-Finnország egyes részein az emberek máglyákat égetnek húsvét vasárnapján. Ez a skandináv hagyomány abból a hitből fakad, hogy a lángok elriasztják azokat a boszorkányokat, akik nagypéntek és húsvét vasárnap között repkednek seprűiken a skandináv országban szerteszét.

Forrás: AP Photo/Sari Gustafsson

LENGYELORSZÁG

A  Śmigus-dyngus húsvéti hagyomány, más néven nedves hétfőn az emberek vödör vízzel, vizi fegyverrel , vagy bármi mással próbálják meglocsolni egymást. A legenda szerint a nedves hétfőn lelocsolt lányok egy éven belül házasságot kötnek.

Forrás:muzeumrolnictwa

FRANCIAORSZÁG, HAUX

Ne felejts el magaddal vinni egy villát, ha húsvét hétfőn ebben a dél-francia városban tartózkodsz.

Minden évben egy óriás omlettet szolgálnak fel a város főterén. És amikor óriásnak mondjuk, tényleg óriásnak értjük: az omlett elkészítéséhez több mint 15 000 tojást használnak fel, és akár 1000 embert is  jól lakhat belőle.

A történet szerint, amikor Napóleon és serege Dél-Franciaországon keresztül haladtak át, megálltak egy kisvárosban és omlettet ettek. Napóleonnak annyira ízlett, hogy megparancsolta a városiaknak, gyűjtsék össze a tojásaikat, és másnap készítsenek egy hatalmas omlettet hadseregének.

Forrás:edreams

További cikkei

[rev_slider alias=”homeslider3″]

Népszerű cikkek

[rev_slider alias=”sidebar-slider-also”]

Hírlevél feliratkozás

Kövess minket