JUSTMOM

Igyekszem olyan gyermekkort biztosítani a kisfiamnak, amire egyszer majd meleg szívvel gondolhat vissza. Az otthon illataira, anya konyhájának ízeire, az ágyacskája puhaságára, az összebújós olvasásokra apával, a nagy kacagásokra, a sétákra, a kirándulásokra, a szeretetre és az összetartozásra. És t

Nem, nem én vagyok beteg, jól vagyunk, ne aggódjatok. Nekünk legalábbis kutya bajunk, Adriék viszont nem jönnek holnap. Hónapok óta készültünk rá, Adrit ismerve tele lett volna meglepetéssel a hétvége, annyira vártuk, hogy Pablo és Adél együtt játszanak, huncutkodjanak. De ebből semmi nem lesz, mert lebetegedtek.

Nem tervezek gasztroblogger lenni, ne ijedjetek meg:), de a múltheti tortám annyira jól sikerült, hogy úgy döntöttem, megosztom a receptet, hátha más is annyira beleszeret,mint mi- Mikel ezt kérte a szülinapjára, ennél nagyobb dicséret nem is kell! Ha már blogger vagyok, akkor csak mesélek picit a történetéről, mielőtt csak úgy snasszul leírom az elkészítési módot.

Kilenc napot voltunk tavaszolni Észak- Portugáliában. Tegnap előtt értünk haza, már visszarázódtunk a hétköznapokba, és gyorsan frissibe’ meg is írom az élménybeszámolót. Fantasztikusan sikerült, és csordultig van a szívem élményekkel, azt sem tudom, hol kezdjem.

Nemcsak Facebookon, hanem Instagramon is fent vagyok evi.justmom.blog névvel (követtek már?, Hihi). Most dúl éppen az #anitiinsta háború, minden fontos influencer elmondta már a véleményét. No, én nem vagyok az, és senki nem kérdezte, hogy mit gondolok erről, ezért nem is fogom elmondani, hahaha. Csak ugye napok óta ez jön velem szembe folyamatosan, és azon agonizál mindenki, hogy mi az Instán megosztott tartalmak valóságtartalma, meg hogy kell-e mindig csak a szépet mutatni.

Ez a mai bejegyzés nem Pabloról fog szólni, most egy kicsit mesélősebb kedvemben vagyok. A blogot végülis magamról írom, és bizony volt életem a kisfiam előtt is. Van most ez a tenyearchallenge- őrület a Facebookon és az Instán. Jó látni, hogy ki mennyit változott tíz év alatt. Mennyi minden történt velem is! Ma egy kicsit nosztalgiázok:)Sokan ismeritek a történetemet, de leírom, hogy megmaradjon az utókornak is.

Az utóbbi pár napban – Pablo Instás és Facebookos evős képeit látva – többen is gratuláltak, hogy mennyire jól csináltam a hozzátáplálást, mert öröm nézni, hogy a kisfiam mindent eszik, jóízűen, nem válogatva. Én mindegyik dicséretnél kihúztam magam, és büszkén veregettem meg a saját vállam, aztán viszont tovább gondolkodtam. :)

Január 29-én kiabáltam világgá, hogy elkezdem az Anyatest Projekt négy hetes Hasizom programját. Ma reggelt kaptam észbe, hogy március van, vagyis letelt a négy hét! Gyorsan csináltam is néhány képet, aztán elmentem futni, most pedig, amíg Pablo alszik, elmesélem Nektek a tapasztalataimat

Már Pablo születése előtt is foglalkoztatott, hogy mi az, amit én személy szerint tehetek a környezetünkért. Vitoriában nagyon jól működik a szelektív hulladékgyűjtés, minden utcában van külön konténer a papírnak, a kommunális hulladéknak és az üvegnek, a műanyagot pedig egy, a város alatt húzódó nagynyomású csőrendszeren keresztül gyűjtik. Évek óta szétválogatva dobjuk ki a szemetet, de az utóbbi hónapokban az elképesztő mennyiségű műanyag hulladékot látva valami elindult bennem: oké, hogy csak egy vagyok a sokmilliárdból, de szeretnék többet tenni azért, hogy a kisfiamnak egy élhető Földet hagyjak.

Pablo elmúlt húsz hónapos, rohamléptekkel közeleg a második szülinapja. Alig várom, pont akkor jönnek Adriék látogatóba, csudiszép hétvége lesz. Azon nevettünk beszélgetés közben, hogy majd a két kis zabagépünk versenyt eszik a bulin. Lehet, hogy két tortát kellene csinálni, hihi.

Óriási közhely, hogy amikor anya leszel, minden megváltozik. Viszont pont attól közhely, hogy nagyon nagy igazság rejtőzik mögötte. Mint minden anyucin, rajtam is sokat formált az anyaság. Teljesen átrendeződött az értékrendem, más dolgok lettek fontosak, ám ami talán a legjobban meglepett az az, hogy mennyivel megengedőbb és megértőbb lettem saját magammal szemben.

Január elő napjaiban kezdtem a diétát és az edzést. Ha olvastátok, tudjátok, hogy nagyon fontosnak tartom a testmozgást és a helyes táplálkozást. Elsősorban a Pablonak mutatott példa miatt, de azért na, nőből vagyok, és a hiúság is hajt elég rendesen, hihi.