A két Erzsébet
Az egyik kedvenc budapesti helyem az Erzsébet híd, pontosabban a híd látványa a kedvencem. Ahogy autóval jövünk a Hegyalja út felől és a kanyar után ott van ez a hatalmas, fehér híd, az valami felfoghatatlan érzés.
Egyik pillanatban túl nagynak tűnik, a másikban pedig pont odaillőnek. Egyszerűen gyönyörű. Ma erről a világrekorder hídról mesélek, amit egy időben könnyű volt összekeverni a Lánchíddal.
A Ferenc József híddal (mai Szabadság híddal) egyidőben írták ki az Eskü téri (ma Március 15. tér) híd pályázatát, amin egy kábelhíd terve nyerte el az első helyet. Igen ám, de Magyarországon nem tudtak megfelelő kábelt gyártani és az elképzelhetetlen volt, hogy egy ekkora beruházásnál ne magyar alapanyagokat használjanak. Így fogták a nyertes pályázatot és lecserélték egy jól bevált lánchíd tervére.
HOL A HELYE?
Az Erzsébet híd építse kapcsán nem csak ennyi változtatással kellett számolnia a budapestieknek. Egy olyan helyet választottak a hídnak, ahol valójában nem volt helye, hiszen a pesti oldalon semmilyen út nem vezetett a Dunáig.
A tervezett Erzsébet híd vonalában volt a pesti Belváros a Városházával és a Belvárosi Plébániatemplommal. A budai oldalon ott volt a Gellért hegy, az akkor még zegzugos utcáiról híres Tabánnal. Sőt itt a legkeskenyebb a Duna, amiről előszőr én is azt hittem, hogy előny a hídépítés szempontjából, de nem.
Hiszen egy ilyen keskeny szakaszon nem akarták pillérekkel tovább szűkíteni a medret, így át kellett hidalni, ami akkoriban nem volt könnyű mérnöki feladat.
Felmerül a kérdés, hogy akkor miért ragaszkodtak ennyire az Erzsébet hídhoz?
A válasz egyszerű: nagyon nagy szükség volt egy újabb hídra, mert az 1800-as évek végére már teljesen elhasználódott a Lánchíd, viszont a forgalom egyre csak nőtt.
Így döntöttek és átépítették az egész pesti Belvárost, több épületet, köztük a Városházát is elbontották, utcákat és tereket szüntettek meg, hogy megnyíljon az út a Dunáig.
Legendával szemben
A legendával ellentétben a Belvárosi Plébániatemplomot viszont nem mozdították el a helyéről, de ennek nem a műemlékvédelem volt az oka, egyszerűen elfogyott a pénz. Emiatt a pesti oldalon megtört a híd vonala és az addigi két sávról egy sávra szűkült az útpálya, ami már akkor is nagy dugókat okozott.
A világrekorder
A hidat 1903. október 10-én adták át a nagyközönségnek, amely már ekkor világrekorder lett, hiszen összesen 4049 láncszemből állt és közbeeső pillér nélkül, egyetlen, 290 m hosszú nyílással ívelte át a Dunát. Ezzel elnyerte a világ legnagyobb nyílású hidja címet, amit 20 évig meg is tartott.
Két híd, ami egy
Az Erzsébet híd esetében két hídról beszélünk, hiszen a II. világháború után egy teljesen új hidat építettek újjá.
Ami nem is volt annyira nagy újítás, hiszen az első Erzsébet híd pályázatának eredeti nyertes tervét valósították meg.
Erre azért volt szükség, mert ki akarták szélesíteni az útpályát, nagy villamos – és buszforgalommal számoltak és ez nem volt lehetséges az eredeti formában.
Ez a híd készült el legkésőbb, mert közel két évig tartott a mederből, a több méternyi iszap alól kiszedni a régi híd maradványait.
1964. november 21-én élő televíziós közvetítés mellett adták át a ma is ismert Erzsébet hidat.
Az eseményen tömve volt a híd emberekkel, csak úgy, mint egy héttel korábban a hídpróbán. Csak akkor nem emberekkel telt meg a híd, hanem buszokkal és villamosokkal.
A SZERZŐ
Egy karácsonyra kapott Budapest útikönyvvel kezdődött el minden. Átnéztem és a nyári szünetet, mert a benne olvasott helyek felkeresésével töltöttem. Ebből következett egy idegenvezetői vizsga és egy turisztikai diploma. A diploma után a legjobb helyre kerültem, ahol megtanultam, hogy az idegenvezetés nem csupán évszámokról, építészetistílusokról szól, hanem legendákról és izgalmasabbnál izgalmasabb történetekről. A kislányaim születéséig dolgoztam idegenvezetőként és programszervezőként, majd a lányokkal töltöttem a mindennapjaimat.
Budapest ezután is az életem része maradt, csak most már a családomnak meséltem a város érdekességeiről. Idővel arra lettem figyelmes, hogy Lili, a nagyobbik lányom már külön kéri ezeket a városnézéseket és ez volt az a pont, amikor „megszületett” a szerelem vállalkozásom, a Lili’s Budapest, ahol gyermekes családoknak tartok budapesti városnéző sétákat. Fő célom, hogy a sétáim igazi családi programok legyenek, ahol nem csak a gyermekek fedezik fel játkos módon a főváros helyszíneit, de a szülők/nagyszülők is megismerhetnek kevésbé ismert történeteket, legendákat.
A sétákról itt olvashattok bővebben: https://lilisbudapest.hu/
Az első – Lánchíd | Budapest gyerekszemmel
A Minimag legújabb sorozatában Győr-Ágoston Fruzsina, a Lili’s Budapest alapítója, gyakorlott idegenvezetőként különleges sétákat mutat
MUTASD MEG BUDAPEST TITKAIT | VÁROSI FELFEDEZŐ CSALÁDI SÉTÁK
Budapesten lakni nem könnyű gyerekkel, de mint született pesti, azt mondom elképesztő sok titok vár
Budapest gyerekszemmel | séta a fővárosban
A Minimag legújabb sorozatában Győr-Ágoston Fruzsina, a Lili’s Budapest alapítója, gyakorlott idegenvezetőként különleges sétákat mutat
