gyerek nevelés

Az élet kevés területének van olyan bőséges szakirodalma, mint a gyereknevelésnek. De vajon jók ezek a könyvek valamire? Vagy könyvből nevelni egyszerűen képtelenség?

Talán még a férjemet sem ismertem, amikor ellentmondást nem tűrően elhatároztam, hogy az én jövendőbeli gyerekem soha nem fog a szülői ágyban aludni (ahogy cumizni és édességet falni sem). Aztán mikor megszületett a kisfiunk, az addig sziklaszilárdnak tűnő elveim egy szempillantás alatt szertefoszlottak: el sem tudtam volna képzelni, hogy a picike és védtelen babánk ne velünk egy szobában szundikáljon.

Nap mint nap látjuk, hogy ha hiszünk a befektetett munkában és teszünk is érte korábban lehetetlennek tűnő képességek, eredmények lesznek elérhetőek. Ez az sni családok mindennapjait meghatározó jelenség mindenkire igaz és dr Carol Dweck a fejlődő szemléletmód nevet adta neki. A szemléletmód átültetése mindennapjainkba különösen hasznos a nehézségekkel küzdő gyermekek esetében, és gyorsan változó világunkban a későbbi sikerek záloga lehet. Egyes elemeit már régóta alkalmazom, de elhatároztam, hogy mostantól ezt jobban beépítem a mindennapjainkba.

Megmondom őszintén, sokszor elképeszt, hogy habár tömegek követik Vekerdy Tamás intelmeit, és más népszerű, lélektannal foglalkozó szakemberek bölcselmei, jótanácsai is keringenek a közösségi médiában, a poppszichológia kiadványai pedig óriási népszerűségnek örvendenek, bizonyos káros közhelyek egyszerűen kiirthatatlanok a diskurzusból. Például azok az ezeréves, avítt, kártékony szlogenek, amelyekkel a gyerekek közti erőszakot kommentáljuk gyakorta. Nem átgondolva, voltaképpen miféle chipeket ültetünk el a következő generációk fejében, és hogyan hatnak a szavaink a tetteinkre

A kislányunk ősszel elkezdett bölcsibe járni. A befogadás után eljött a kezdés Nagy napja. Aztán a következő. Végül a harmadik nap. Nehezebb volt, mint amire számítottunk, sőt! Ennek köszönhetően pedig előtörtek bennünk a kétségek: Jól döntöttünk, amikor bölcsibe tettük a gyereket?